Oldenburgi

Melegvérű fajta, mely a XVII. századból, Németországból, Oldenburgból származik. A tenyészcél egy fogatló kitenyésztése volt. Ugyanakkor nagyon jó díjlovaglásban és díjugratásban. A kiinduló állományt a Fríz adta. A XVIII. században Angol félvér, majd Angol telivér és Cleveland Bay is került a tenyésztésbe. Végül az alakon Norman lovakkal javítottak, de Hannoveri is került a tenyésztésbe. Törekedtek a nemességre és persze igyekeztek a célnak megfelelő karekterű lovak kialakítani. A XIX. századra két típus alakult ki. Az egyik tömegesebb volt valamivel, a másik pedig könnyebb kocsilónak volt számontartva.

A mai Oldenburgi Lovat Tenyésztők Szövetsége 1923-ban alakult meg. Az 1920-as évekre az Oldenburgi már univerzális lóvá fejlődött.

Feje nemes, kedves, egyenes profilú. Szemei élénkek, nyaka hosszú, jól ívelt és erős. Lapockája hosszú, marja nem túl kifejezett. Törzse erős, hosszú, fara csapott, mellkasa mély. A végtagok szabályosak, patái jó felépítésűek és arányosak. Marmagassága 170 cm körüli, súlya 500-550 kg. Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát. Hátas- és fogatlónak hasznosítják.