Gidrán

Magyarországi Mezőhegyesi Méntelepen tenyésztették ki 1816-ban, az Arabian fajta egyik egyedével (Siglavy Gidran). 1817-ben ez a gesztenyepej/pej színű csődör 6 csikót nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kancákkal. Később ezek a csikók Mezőhegyesre kerültek, és ott a fajta alapítói lettek. 1820-ban a spanish-naples kancának csikója született, 2. Gidran, és ő lett a fajta alapítója. 1855-ig a Gidran fajta anyaállatai 33%arabian, 22% transilvanian, 16%spanish, 16%nonius, 6%hungarian natives és 6% gidran kancák voltak. Aztán megjelent az angol telivér és 1893-ban 3 generáción keresztül

használták a fajta "utólagos" fejlesztésére.

Shagya Arabian csődörökkel mégtovább fejlesztették a fajtát. Az "eredmény" a fajta másik típusa lett, amely kiváló vágta és ugróképességekkel rendelkezett. A modern Gidran fajta tehettséges lovaglásban és driving- ban (lovaskocsiknál); továbbá különösen ismertek az atlétikai képességeikről, jól kiegyensúlyozott vérmérsékletükről és izmos testfelépítésükről.

Gidran fajta kitűnik a FEI közbeni fegyelmével, ahol a fajták gyorsaságát, kitartását/állóképességét, reflexeit, és bátorságát nézik. Mérete: 15,3-17 marok lehet magasággig. Kitételek a fajtához tartozáshoz: 4 generációra visszamenőleg igazolandó a ló őseinek származása (csak gesztenyepej/pej színű, melegvérű, Arabian, Anglo- Arabian fajta lehet), ezenkívül a minimális mérete 15,2 marok. Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb mint 200 egyede van!